ENCOD HÍRLEVÉL 61

Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága 2010. március 8-12. között tartja Bécsben éves találkozóját, melyen értékelik a jelenlegi drogszabályozási stratégia eredményeit. E stratégia deklarált célja az illegális drogok előállításának, valamint az azokkal történő kereskedés és a kereslet csökkentése. Az igazság pedig az, hogy ennek a stratégiának egyáltalán nincs pozitív eredménye.

2010. február 23-án, az Európai Parlamentben tartott nyílt ülésen az EU drogpolitikájáról, melynek szervezésében többek közt az ENCOD is részt vett, Carel Edwards, az Európai Bizottság drogkoordinációs munkacsoportjának vezetője kijelentette: „Az elnyomás nem működik. Már eleget tudunk ahhoz, hogy erre a következtetésre jussunk.”

Már 2009. március óta van az Európai Bizottság birtokában egy összefoglaló jelentés a különféle drogpolitikák hatásairól az illegális drogok globális piacára 1998 és 2007 között. E tanulmány a következőket tükrözi: a jelenlegi, tiltáson alapuló drogpolitikának nem sikerült csökkentenie se a drogok kínálatát, se a keresletét, ezzel szemben jelentős kárt okoz az egyének és a társadalom számára egyaránt.

A közelgő bécsi találkozón az ENCOD delegációja is jelen lesz, hogy emlékeztesse a kormányok képviselőit, azért vannak ott, hogy megvédjék az embereket a veszélyektől, nem pedig azért, hogy kitegyék őket annak.

Március 4-én az ENCOD tagjai demonstrációt szerveznek a Malajziai Nagykövetség előtt Párizsban és Londonban. Ezen a napon a malajziai kormánynak szánt nyílt levelet tesz közzé a maláj sajtó, melyben felszólítják a kormányt a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében halálbüntetések kiszabásának és végrehajtásának azonnali leállítására.

Azon állítás igazságtartalma, melyet már több éve hangoztatunk, hogy maga a tilalom az, ami igazán veszélyes a társadalmakra, mára olyan evidensé vált, mint az, hogy a nap minden reggel felkel. A drogok tiltásából erednek az illegális profitok, a gazdaság működési zavarai, a korrupt hatóságok és az egyre növekvő fegyveres csoportok is. Ez a jelenség a társadalmi kirekesztettség növekedése mellett, az egyének számára is nyilvánvaló stresszt okoz.

A drog prohibíció fenntartásának teljes költsége, csak az Unióban, hozzávetőlegesen (óvatos becslés) 40 milliárd euró. A gazdasági krízis idején a továbbiakban nem engedhetjük meg, hogy ekkora összeget áldozzunk egy olyan politikára, ami nyilvánvalóan semmi haszonnal nem jár, komoly társadalmi károkkal viszont igen, és millióknak okoz személyes problémákat.

A Reuter Trautmann riportja is tükrözi ezt az igazságot. Akik elfogadják a tudományos bizonyítékokat, a továbbiakban nem tagadhatják, hogy a drogtilalom bukott elméletnek bizonyult. Egy keretrendszer létrehozása a drogok legális előállítására és terjesztésére az egyetlen elfogadható és hatékony mód a problémák kezelésére, a szervezett bűnözés visszaszorítására, továbbá az adóbevételek növelésére, amit befektethetünk az egészségügyi és oktatási rendszerbe vagy egyéb társadalmi programokba.

Ma már nem kérdés a hogyan és a miért, csak a mikor! A tiltás megszüntetésének gyorsítása érdekében elszántan kell folytatnunk, hogy két kitűzött célt megvalósítsunk: hitelteleníteni a prohibícionista rezsimet biztosítva, hogy soha ne legyen módja ismét teret nyerni és bátorítani azokat, akik más politikát kívánnak, hogy végre nyíltan beszélhessenek és követelhessék a változást.

Mikor láthatjuk már végre, hogy a józanész átveszi a hatalmat a drogpolitikák és általában az egész világ felett?

A következő ENCOD hírlevélből megtudhatod!

Joep Oomen (Peter Webster közreműködésével)

Fordítás: Cannabis Kultusz